Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dzurinda, Mikulás

2008. november 25.

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja felszólította a pozsonyi kormányt, hogy „átgondolatlan lépéseivel” ne növelje a feszültséget a szlovák–magyar kapcsolatokban. Az MKP szerint a szlovákiai államnyelvről szóló törvény új változata, amely jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt van, elfogadhatatlan. Az MKP ugyancsak követeli, hogy a parlamentben vonják vissza a Szlovák Nemzeti Párt képviselőinek azon javaslatát, miszerint a jövőben nem lesz szükség a helyi önkormányzatok beleegyezésére a területükön felállítandó emlékművek esetében. A szlovák–magyar kapcsolatoknak árt, hogy a Duna mindkét oldalán gyűlölködő politikusok ülnek a kormányokban – vélte Mikulás Dzurinda, az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió elnöke. /MKP: elfogadhatatlan az államnyelvről szóló törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2010. május 19.

Kettős állampolgárság: az Európai Néppárt nem kommentál
Az Európai Néppárt (EPP) elnökének nincs közlendője azzal a hozzá intézett szlovák kereszténydemokrata kéréssel kapcsolatban, hogy szervezzen az EPP keretein belül kerekasztal-megbeszélést az állampolgárságról szóló magyar törvény tervezett módosításáról – utasította vissza az MTI tudósítójának érdeklődését szerdán Wilfried Martens EPP-elnök szóvivője. Kedden Martensnél járt Brüsszelben Mikulás Dzurinda, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) elnöke, valamint Iveta Radicová, az SDKU választási listavezetője.
Az MTI brüsszeli szlovák újságírókörökből úgy értesült, hogy a két szlovák politikus kerekasztalvita megszervezését kérte az EPP elnökétől a tervezett magyar lépés ügyében. Martens reakciójáról azonban sem a két SDKU-politikus, sem az Európai Néppárt nem adott tájékoztatást.
Később Radicova a SITA szlovák hírügynökségnek már úgy nyilatkozott, hogy „megvan a készség a tárgyalásokra és a vitára". A szlovák média beszámolói szerint az Európai Néppárt magyar-szlovák kerekasztal-megbeszélést szervez május végéig a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról. A TASR szlovák hírügynökség brüsszeli tudósításából azonban kiderül, hogy a nyilvánossággal eddig közöltek szerint ez csupán az SDKU Martenshez intézett kérése volt.
Javier Jimenez, Martens szóvivője az MTI érdeklődésére azt válaszolta, hogy Wilfried Martens a szlovák politikusokkal való találkozója után nem kívánt nyilatkozatot tenni, és most sem kíván. A szóvivő azt sem tudja, hogy ez később megtörténik-e, és ha igen, mikor.
MTI
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. szeptember 2.

Szlovák megoldás a kettős állampolgárság "problémájára"
(MTI) – A szlovák külügyminiszter szerint Pozsony megtalálta a megoldást a magyarországi kettős állampolgárság "problémájára".
"Már néhány hete intenzív párbeszédet folytatok Daniel Lipsic belügyminiszterrel. Úgy érzem, megtaláltuk a végleges megoldást. Egyelőre nem beszélek róla, nehogy rosszat cselekedjek" – jelentette ki Mikulás Dzurinda abban az interjúban, amelyet kedden hozott nyilvánosságra a pozsonyi SITA hírügynökség.
A miniszter hozzátette, hogy elképzelése megvalósításához meg kell nyernie az egész kormánykoalíció támogatását.
"Eléggé valószínű, hogy már rövid időn belül sikerül megegyeznünk és változtatunk a szlovák oldal válaszlépésén. Fontosnak tartom, hogy ne büntessük az itt élő szlovák állampolgárokat, illetve azokat a régóta Csehországban, Kanadában, Ausztráliában élő szlovákokat, akik legitim módon kérnek kettős állampolgárságot. Népiesen szólva úgy mondanám, hogy mindenki söpörjön a saját portája előtt" – jelentette ki Dzurinda. Hozzátette, hogy csak ezt követően akarna lépni Magyarország irányában.
"Nem normális, ha tömegesen adják meg a kettős állampolgárságot, ha anélkül ítélik oda, hogy tartós kapcsolat lenne az egyén és az állam között, amelynek állampolgárságáért az illető folyamodik. Milyen az a kettős állampolgárság, ha 50 éve Szlovákiában élő emberek, akik nem akarnak elmenni innen, magyar állampolgárságot kapnak? Miféle rendszer ez?" – tette fel a kérdést a szlovák diplomácia vezetője.
Úgy vélte, a magyarokéhoz hasonló rossz lépést már más állam is tett, például Románia a moldáv állampolgárok esetében. Feltette azt a kérdést: "miként nézne ki az Európai Unió (EU), ha a spanyolok kettős állampolgárságot biztosítanának a mexikóiaknak vagy a kubaiaknak?"
Dzurinda leszögezte, hogy a kettős állampolgárság ügye nem szlovák–magyar kétoldalú ügy. Szerinte osztrák partnere, Michael Spindelegger külügyminiszter is egyetértett vele legutóbbi találkozójuk alkalmával abban, hogy "ez európai" téma. "Szándé-komban áll a témát európai szinten is felvetni" – zárta fejtegetését a külügyminiszter. Népújság (Marosvásárhely)

2011. január 4.

Kolozsvári fizikus az első kérelmező
Megkezdődött az egyszerűsített honosítás
MTI
Átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet tegnap Budapesten. A kolozsvári Hantz Péter beadványát Rétvári Bence, a magyar közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át. Rétvári kiemelte: kilencven év után elindulhat a nemzet újraegyesítésének folyamata, és elégtételt kaphatnak azok, akik közjogilag is a magyar nemzet közösségéhez szeretnének tartozni.
Átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet tegnap Budapesten. A kolozsvári Hantz Péter beadványát Rétvári Bence, a magyar közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át. Rétvári kiemelte: kilencven év után elindulhat a nemzet újraegyesítésének folyamata, és elégtételt kaphatnak azok, akik közjogilag is a magyar nemzet közösségéhez szeretnének tartozni. Bő három hónap alatt a kérelmezők hozzájuthatnak a magyar állampolgárságot igazoló irathoz. Ez a jogszabály senki ellen nem irányul – hangsúlyozta.
A parlamenti államtitkár kérdésre válaszolva a szavazati jog kapcsán elmondta: ugyanaz vonatkozik a határon túli magyarokra, mint az anyaországiakra. Az alkotmány vitája márciusban megkezdődik, s ekkor kell azt a vitát lefolytatni, hogy ezen akarnak-e változtatni. Több környező állam, így például Horvátország rendelkezett úgy, hogy a határon túli horvátoknak külön listán lehetőséget adnak a szavazásra – tette hozzá.
Hantz Péter fizikus – aki korábban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója volt – hangsúlyozta: a határon túli magyarok mindig is a magyar nemzethez tartozónak érezték magukat, és számára az állampolgárság azért fontos, mert az összetartozás érzését erősíti. „Már régen várok arra, hogy magyar állampolgárrá válhassak” – fogalmazott Hantz Péter, aki jelenleg Svájcban dolgozik, és elsősorban érzelmi indíttatásból szeretne magyar állampolgár lenni.
A szlovák külügyminiszter nem fél a választójogtól
Szlovákiának nem kell félnie olyan lépésektől, amelyek semmiféle veszélyt nem jelentenek számára – reagált a szlovák külügyminiszter azokra a felvetésekre, hogy a mai magyar kormányzat választójogot adna a határon túl élő magyaroknak. „Előbb vagy utóbb minden pozitív dolog érvényesül, s ami nem pozitív, az elhal. Nem kell félni a fakardoktól, azok hamar összetörnek” – jelentette ki Mikulás Dzurinda abban az interjúban, amelyet a közszolgálati TASR hírügynökség közölt tegnap.
A szlovák diplomácia vezetője úgy látja: nincs semmi érdemi ok arra, hogy egy ország állampolgárai részt vegyenek egy másik ország alkotmányos képviselőinek megválasztásában. Szerinte az ilyen értelmetlenségekkel való játszadozás előbb vagy utóbb az ellen fordul, aki azt kigondolta. Új Magyar Szó (Bukarest)



lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998